A pályázati rendszer alapjai Magyarországon

A kezdetek: 2004-2006, Nemzeti Fejlesztési Terv és céljai

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőzte egy előkészítési időszak, mely során az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) voltak hivatottak felkészíteni az országot a későbbi pályázati rendszer használatára.
Ezek az Alapok ugyan elsősorban arra szolgáltak volna, hogy az újonnan csatlakozó országok az uniós előírásoknak megfelelően alakítsák át állami támogatási rendszerüket, valamint a vállalkozások is elsajátíthassák a közösségi források elnyeréséhez szükséges pályázati technikákat, érdemi céljukat véleményem szerint mégsem érték el. Az uniós pénzek fogadásához és ellenőrzéséhez szükséges intézményi háttér kialakításában és brüsszeli akkreditációjában megfigyelhető nehézségek következtében ugyanis az Előcsatlakozási Alapok keretében hazánk által lehívható támogatások egy részét csak késve, vagy egyáltalán nem sikerült felhasználni. Sokféleképpen lehet magyarázni, mi lehetett e nehézségek oka, de meggyőződésem, hogy a hazánkra több területen jellemző nehézkesség nagyban hozzájárult a sikertelenséghez. Mindezek következtében Magyarország számára kissé egybemosódott az eredeti szándék szerint kettéválasztott tanulási és gyakorló stádium: a 2004-2006-os időszak alatt kellett oly módon elsajátítani a pályázati technikákat, hogy közben már „élesben ment a rendszer”. A pályázati szisztémával kapcsolatos ismeretek megszerzésére és alkalmazására vonatkozó előbbi megállapítás nem csak a pályázókra, hanem a pályázataikat befogadó, kezelő és elbíráló szervezetekre is igaz. Magyarország számára tehát ez a három éves időszak egyfajta próbaidőt jelentett.
Az Európai Unió Strukturális Alapjai pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez nélkülözhetetlen volt egy olyan fejlesztési program kidolgozása, mely az ország hosszú távú fejlesztési stratégiájára és az aktuális helyzet elemzésére alapozva meghatározza a célokat és a kapcsolódó fejlesztési területeket, prioritásokat, és hozzárendeli a célok megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. A program hosszú távú célja minden esetben az életminőség javítása kellett legyen.

Magyarország esetében a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan tartalmazta a kormányzat fejlesztési terveit. A Terv az alábbi specifikus célok révén kívánta megvalósítani az általános hosszú távú célok elérését:

    Versenyképesebb gazdaság,
    Humán erőforrások jobb kihasználása,
    Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés.

E célok közül az első kettő fontossága vitathatatlan, de elég nehezen megfoghatók. Természetesen a terv pontos leírást tartalmazott arról, miként kívánja elérni ezeket. Én személy szerint az utolsót tartom a legfontosabb megfogalmazott célnak. Nem véletlen, hogy a regionális fejlődés kiegyensúlyozása minden eddigi Magyarországot érintő fejlesztési tervnek elengedhetetlen és markáns részét képezte. Ahogy az az első mellékletben is látható, a régiók fejlettsége az adott évben (2004) is rendkívül nagy szórást mutatott. Természetesen a Közép-Magyarország régió volt a legfejlettebb, az Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl pedig a legelmaradottabbak. Ezen az egyenlőtlenségen sajnos napjainkra sem sokat sikerült változtatni, de egyre több uniós és hazai program foglalkozik a probléma megoldásával, ami előbb-utóbb eredményt hoz majd az elmaradott területek felzárkóztatásában.